Amikor a főnév részeshatározós esetbe kerül, jelentése -nak, -nek. Ha pl. valakinek adunk valamit vagy örülünk valaminek ezt az esetet kell használni, elöljárószó nélkül.
Kérdőszavai a Kome? (=kinek?) és a Čemu? (=minek?).
Végződései megegyeznek a helyhatározós eset végződéseivel egyes és többes számban is.
| HN | NN | SN | |
| ESZ | u | i | u |
| TSZ | ima | ama | ima |
Pl.
Kupujem knjigu bratu.
Pišem pismo mami.
Radujem se pismu.
Fenti példák is bizonyítják, hogy a -nak, -nek jelentés kifejezésekor nem szükséges semmilyen elöljárószót használnunk.
K/ka elöljárószó
Részeshatározós esetet vonz a k vagy ka elöljárószó, mellyel a cselekvés irányát fejezzük ki. Jelentése: hoz, -hez, -höz. A ka elöljárószót használjuk ha a főnév k vagy g hanggal kezdődik, illetve mássalhangzótorlódáskor a könnyebb kiejtés érdekében.
Pl.
Učenici idu k školi.
Sutra idemo k baki.
Igor putuje k roditeljima.
További példák.
U srijedu putujem k prijatelju.
Učiteljica čita priču učenicima.
Moram pisati pismo Marku.
Kupujemo poklon Maji.
Dajem jelovnik konobarici.
Jako se radujem knjizi.