Amikor a főnév részeshatározós esetbe kerül, jelentése -nak, -nek. Ha pl. valakinek adunk valamit vagy örülünk valaminek ezt az esetet kell használni, elöljárószó nélkül.

Kérdőszavai a Kome? (=kinek?) és a Čemu? (=minek?).

Végződései megegyeznek a helyhatározós eset végződéseivel egyes és többes számban is.

 HNNNSN
ESZuiu
TSZimaamaima

Pl.

Kupujem knjigu bratu.

Pišem pismo mami.

Radujem se pismu.

Fenti példák is bizonyítják, hogy a -nak, -nek jelentés kifejezésekor nem szükséges semmilyen elöljárószót használnunk.

K/ka elöljárószó

Részeshatározós esetet vonz a k vagy ka elöljárószó, mellyel a cselekvés irányát fejezzük ki. Jelentése: hoz, -hez, -höz. A ka elöljárószót használjuk ha a főnév k vagy g hanggal kezdődik, illetve mássalhangzótorlódáskor a könnyebb kiejtés érdekében.

Pl.

Učenici idu k školi.  

Sutra idemo k baki.

Igor putuje k roditeljima.  

További példák.

U srijedu putujem k prijatelju.

Učiteljica čita priču učenicima.

Moram pisati pismo Marku.

Kupujemo poklon Maji.

Dajem jelovnik konobarici.

Jako se radujem knjizi.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük